Hibaüzenet

Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/home/qualmweb/public_html/includes/menu.inc 2404 sor).

QUALITHERM® falfűtésrendszer szerelési tippek és tanácsok

Fontos tudnivalók a falfűtés sajátosságairól. Ha elolvassák pénzt és bosszúságot takaríthatnak meg.

1

Célszerű mindig, 35/30 °C -s vízhőmérsékletre méreteztetni a rendszert, azért mert a modern hőtermelők alacsony hőmérsékleten dolgoznak a legjobb hatásfokkal. (kondenzációs kazán, hőszivattyú, napkollektor) Kevés többletkiadást jelent az így méretezett fűtés, de az energiaárak növekedésével számolni kell. Így megteremtjük annak a lehetőségét, hogy ha a hőszivattyú árak lejjebb mennek, vagy ha pályázatok jelentős támogatást fognak adni hőszivattyú telepítésre, később annak beépítése mellett döntünk, az a lehető leggazdaságosabban üzemeljen.

2

Elsősorban a mennyezetre, másodsorban a külső falakra érdemes szerelni a falfűtést. Csak abban az esetben szereljünk két méternél magasabbra, ha egyéb megoldás nincs a szükséges fűtőfelületek elhelyezésére. A kiszámított fűtőfelület mennyiségét, minden esetben be kell építeni, akkor is, ha az előzőekben említett falakra és mennyezetre az nem fér fel. Ekkor kell két méter magasság felett, vagy a belső válaszfalakra is szerelni.

3

Amennyiben a közbeeső födém monolit beton, célszerű a zsalu elkészítése után -a vasszerelést megelőzően - a mennyezetre tervezett fűtőfelületeket elkészíteni. A zsalun ki kell rajzolni az alatta lévő szint alaprajzát, és a csövezést helyiségenként kell elkészíteni. Ez esetben még egyszer, célszerű jól átgondolni, hogy a terveknek megfelelően lesznek-e a válaszfalak a födém alatt megépítve, mert azok áthelyezésével, a fűtés nem abba a helyiségbe kerül, mint ahova a terv szerint szántuk. Így megtakarítható a csövek miatti vastagabb vakolatkészítés, a mennyezet glettelés után festhető, tapétázható. Nem beszélve arról, hogy egy DOKA zsaluval elkészített sima betonfelületet csak előzetes felületkezelés után lehet levakolni, ami újabb felesleges többletköltség. Amennyiben mégis utólag kerül felszerelésre a mennyezetfűtés a betonfelületre, úgy a „Material Tapadóhíd” nevű termékkel HIGÍTATLANUL kell a felületet lekezelni. Ebben az esetben a tartósíneket nem szükséges csavarokkal rögzíteni, egyszerűen ragasztópisztollyal a mennyezethez erősíthetőek.


4

Tetőtereknél és könnyűszerkezetes épületeknél, nagyon fontos a megfelelő légtömör párazáró fólia elkészítése. Ez azt jelenti, hogy a toldásoknál, esetleges sérüléseknél Solflex ragasztószalaggal össze kell ragasztani a fóliát. A falcsatlakozásoknál szintén ragasztással kell a fóliát rögzíteni . A párazáró fóliát a gipszkarton tartószerkezet alá kell elhelyezni, hogy azt a fűtéscsövek ne keresztezzék. Amennyiben a fólia közvetlenül a gipszkarton alatt van rögzítve (tetőléc vagy CD profil felett), a fóliát a fűtés csövek keresztezik, és nem lesz légtömör. A rosszul elkészített párazárás megnöveli az épület hőszükségletét, mert a szigetelőanyag átnedvesedik és lecsökken a szigetelőképessége.

5

Javasoljuk hogy a hőszivattyú későbbi beépítési lehetősége miatt az alapozásnál az alap alatt két (az épület hőszükségletének megfelelő) DN40-DN 50 mm-es KPE hőszigetelt csövet vezessenek a gépészeti térbe, egymástól 40-50 cm távolságban a fal mellett felállva. A cső két végét le kell dugózni. Evvel lehetővé tesszük, hogy később a hőszivattyú beépítésekor ne kelljen bontási munkákat csinálni. Kútvizes hűtésnél, vagy hőszivattyúnál, elektromos védőcső elhelyezése is szükséges, a kútvíz szivattyú áramellátásának biztosításához.

6

Kondenzációs kazán esetén, a kémény építésére kell különös gondot fordítani. Bosszantó dolog, ha a kész kéményről kiderül, hogy nem alkalmas kondenzációs kazán üzemeltetésére. Ezek a kazánok az égéshez szükséges levegőt a szabadból szívják, ezért vagy duplafalú (cső a csőben), vagy szétválasztott rendszerű (külön csövön jön be az égési levegő és külön a cső a füstgázelvezetés) Sűrűn előforduló probléma, hogy nem építenek ki lefolyót a kazán kondenzvizének elvezetésére.


7

Célszerű a fal és padlófűtés osztókat különválasztani, mert a padlót nyári üzemmódban nem használjuk hűtésre, és sokkal egyszerűbb, a padlófűtést kizárni, hűtési üzemmódban. Amennyiben a rendszert helyiségenkénti hűtő-fűtő termosztátokkal kívánják vezérelni, elegendő a padló osztójára egy db. zónaszelepet szerelni, és nem kell fűtési körönként termoelektromos szelepmozgató.

8

Nagyon fontos hogy a padló lebetonozása előtt, ha a fűtési osztók nem a kazánhelyiségben vannak, azok gerincvezetékeit a kazánházba elvezessük. A bekötőcső átmérőjét minden esetben méretezni kell. Nem elegendő a radiátoros fűtéseknél alkalmazott csőátmérő, az a legkisebb osztóknál is minimálisan DN22 mm vastag rézcső belső átmérőjének megfelelő cső kell legyen.( Az ötrétegű csövek falvastagsága nagyobb)

9

A nyomáspróbát a szabvány szerint, mindig avval a közeggel kell végezni, mint ami a rendszerben üzem közben lesz. Mégis azt javasoljuk, hogy levegővel végezzük a nyomáspróbát. A nyomáspróba 4 bár nyomással egy óra időtartamig tart. Ha ez idő alatt nincs nyomásesés a tömítettség megfelelő. Idővel teljesen természetes, hogy a levegővel nyomáspróbázott rendszerből a levegő megszökik. Sokszor találkozunk félbe maradt építkezéssel, ahol nyáron vízzel végezték a nyomáspróbát, az építkezés valamilyen ok miatt leállt, a megrendelő régen megfeledkezett arról, hogy víz van a csövekben, és a fagyok beálltával a rendszer szétfagyott. Az a vállalkozó, aki a falfűtést elkészítette nyáron, és csak a hőleadók elkészítésére volt megbízása, nem kísérheti figyelemmel, hogy ki nem fejezi be a házát. Ezért nyomáspróbát vízzel, csak a megrendelő kifejezett kérésére végzünk.

Partnereink


John Guest logó

Két Kör Kft logó

Németh Szerelvénygyártó és Kereskedő Kft logó

LHB logó

Mart logó

Whirlpool logó

Megatherm logó

COP logó

Kamleithner logó

Daikin logó

Wavin logó

Stiebel Eltron logó

System Air logó

Hegedűs logó