Célszerű mindig, 35/30 °C -s vízhőmérsékletre méreteztetni a rendszert, azért mert a modern hőtermelők alacsony hőmérsékleten dolgoznak a legjobb hatásfokkal. (kondenzációs kazán, hőszivattyú, napkollektor) Kevés többletkiadást jelent az így méretezett fűtés, de az energiaárak növekedésével számolni kell. Így megteremtjük annak a lehetőségét, hogy ha a hőszivattyú árak lejjebb mennek, vagy ha pályázatok jelentős támogatást fognak adni hőszivattyú telepítésre, később annak beépítése mellett döntünk, az a lehető leggazdaságosabban üzemeljen.

Elsősorban a mennyezetre, másodsorban a külső falakra érdemes szerelni a falfűtést. Csak abban az esetben szereljünk két méternél magasabbra, ha egyéb megoldás nincs a szükséges fűtőfelületek elhelyezésére. A kiszámított fűtőfelület mennyiségét, minden esetben be kell építeni, akkor is, ha az előzőekben említett falakra és mennyezetre az nem fér fel. Ekkor kell két méter magasság felett, vagy a belső válaszfalakra is szerelni.

Amennyiben a közbeeső födém monolit beton, célszerű a zsalu elkészítése után -a vasszerelést megelőzően - a mennyezetre tervezett fűtőfelületeket elkészíteni. A zsalun ki kell rajzolni az alatta lévő szint alaprajzát, és a csövezést helyiségenként kell elkészíteni. Ez esetben még egyszer, célszerű jól átgondolni, hogy a terveknek megfelelően lesznek-e a válaszfalak a födém alatt megépítve, mert azok áthelyezésével, a fűtés nem abba a helyiségbe kerül, mint ahova a terv szerint szántuk. Így megtakarítható a csövek miatti vastagabb vakolatkészítés, a mennyezet glettelés után festhető, tapétázható. Nem beszélve arról, hogy egy DOKA zsaluval elkészített sima betonfelületet csak előzetes felületkezelés után lehet levakolni, ami újabb felesleges többletköltség. Amennyiben mégis utólag kerül felszerelésre a mennyezetfűtés a betonfelületre, úgy a „Material Tapadóhíd” nevű termékkel HIGÍTATLANUL kell a felületet lekezelni. Ebben az esetben a tartósíneket nem szükséges csavarokkal rögzíteni, egyszerűen ragasztópisztollyal a mennyezethez erősíthetőek.

Tetőtereknél és könnyűszerkezetes épületeknél, nagyon fontos a megfelelő légtömör párazáró fólia elkészítése. Ez azt jelenti, hogy a toldásoknál, esetleges sérüléseknél Solflex ragasztószalaggal össze kell ragasztani a fóliát. A falcsatlakozásoknál szintén ragasztással kell a fóliát rögzíteni . A párazáró fóliát a gipszkarton tartószerkezet alá kell elhelyezni, hogy azt a fűtéscsövek ne keresztezzék. Amennyiben a fólia közvetlenül a gipszkarton alatt van rögzítve (tetőléc vagy CD profil felett), a fóliát a fűtés csövek keresztezik, és nem lesz légtömör. A rosszul elkészített párazárás megnöveli az épület hőszükségletét, mert a szigetelőanyag átnedvesedik és lecsökken a szigetelőképessége.

Javasoljuk hogy a hőszivattyú későbbi beépítési lehetősége miatt az alapozásnál az alap alatt két (az épület hőszükségletének megfelelő) DN40-DN 50 mm-es KPE hőszigetelt csövet vezessenek a gépészeti térbe, egymástól 40-50 cm távolságban a fal mellett felállva. A cső két végét le kell dugózni. Evvel lehetővé tesszük, hogy később a hőszivattyú beépítésekor ne kelljen bontási munkákat csinálni. Kútvizes hűtésnél, vagy hőszivattyúnál, elektromos védőcső elhelyezése is szükséges, a kútvíz szivattyú áramellátásának biztosításához.

Kondenzációs kazán esetén, a kémény építésére kell különös gondot fordítani. Bosszantó dolog, ha a kész kéményről kiderül, hogy nem alkalmas kondenzációs kazán üzemeltetésére. Ezek a kazánok az égéshez szükséges levegőt a szabadból szívják, ezért vagy duplafalú (cső a csőben), vagy szétválasztott rendszerű (külön csövön jön be az égési levegő és külön a cső a füstgázelvezetés) Sűrűn előforduló probléma, hogy nem építenek ki lefolyót a kazán kondenzvizének elvezetésére.

Célszerű a fal és padlófűtés osztókat különválasztani, mert a padlót nyári üzemmódban nem használjuk hűtésre, és sokkal egyszerűbb, a padlófűtést kizárni, hűtési üzemmódban. Amennyiben a rendszert helyiségenkénti hűtő-fűtő termosztátokkal kívánják vezérelni, elegendő a padló osztójára egy db. zónaszelepet szerelni, és nem kell fűtési körönként termoelektromos szelepmozgató.

Nagyon fontos hogy a padló lebetonozása előtt, ha a fűtési osztók nem a kazánhelyiségben vannak, azok gerincvezetékeit a kazánházba elvezessük. A bekötőcső átmérőjét minden esetben méretezni kell. Nem elegendő a radiátoros fűtéseknél alkalmazott csőátmérő, az a legkisebb osztóknál is minimálisan DN22 mm vastag rézcső belső átmérőjének megfelelő cső kell legyen.( Az ötrétegű csövek falvastagsága nagyobb)

A nyomáspróbát a szabvány szerint, mindig avval a közeggel kell végezni, mint ami a rendszerben üzem közben lesz. Mégis azt javasoljuk, hogy levegővel végezzük a nyomáspróbát. A nyomáspróba 4 bár nyomással egy óra időtartamig tart. Ha ez idő alatt nincs nyomásesés a tömítettség megfelelő. Idővel teljesen természetes, hogy a levegővel nyomáspróbázott rendszerből a levegő megszökik. Sokszor találkozunk félbe maradt építkezéssel, ahol nyáron vízzel végezték a nyomáspróbát, az építkezés valamilyen ok miatt leállt, a megrendelő régen megfeledkezett arról, hogy víz van a csövekben, és a fagyok beálltával a rendszer szétfagyott. Az a vállalkozó, aki a falfűtést elkészítette nyáron, és csak a hőleadók elkészítésére volt megbízása, nem kísérheti figyelemmel, hogy ki nem fejezi be a házát. Ezért nyomáspróbát vízzel, csak a megrendelő kifejezett kérésére végzünk.