A projekt tárgyát képező rácsostartóval kialakított acélváz gyártására és alkalmazására nincsen hazai példa. Acélvázban gondolkodva az általában alkalmazott tömör keresztmetszetű vagy vékonyfalú szelvényekhez képest a rácsostartó alkalmazása várhatóan kedvezőbb hővezetési tulajdonságokkal bír, valamint az anyagfelhasználás is csökkenthető. Nemzetközi szinten, főleg az Skandináv államokban és Észak Amerikában igen elterjedt a könnyűszerkezetes építési mód. A globális felmelegedés igen szélsőséges, nem megszokott időjárási körülményeket eredményez. Árvizek, tornádók, fagy és túl meleg időjárás olyan helyeken adódik, ahol az korábban nem volt megszokott.

Ezeken területeken jelenthet jobb megoldást a napjainkban szokásos faszerkezetű építési módnál az igen gyorsan telepíthető, fokozottan energiatakarékos épületek építése. A csatolt tervek alapján látható hogy ez az épületszerkezet dobozként viselkedik, mivel acélszerkezetű jobban ellenáll a szélsőséges időjárási körülményeknek, feltételezésünk szerint földrengésbiztos.
Ebből adódóan olyan területeken, ahol gyakoriak a földrengések lehet piaca a fentieken túl a szabadalmi bejelentés szerinti megoldásnak.

Az építőiparban elterjedt könnyűszerkezetes építési rendszereket ismerünk, ahol a tartószerkezeteket két oldalról építőlemezekkel burkolják és az így kialakult falüreget szigetelőanyaggal töltik ki. Ezek léteznek fa és fémszerkezetű kivitelben, sőt rácsos tartó alkalmazásával is. Mindegyik rendszer hibája az, hogy a tartószerkezet oszlopainál jelentős hőhidakat találunk, mert a fal teljes keresztmetszetében egy tömör oszlop van, aminek hőátvezetése jobb (hőszigetelése rosszabb) mint a két oszlop közötti falszakasznak. A szabadalom egyik lényeges eleme ezen hőhidak megszüntetése, a minimálisra való csökkentése. A másik újdonsága, a most már csak a rácsos tartó alkalmazásával készült épületekkel összehasonlítva, hogy az alkalmazott megoldásunk, nagyobb szilárdságot eredményez, mint az e témában ismert szabadalmak. Ezt az állítást laborkísérletekkel igazoltuk. A korábbiak szerinti és a mi megoldásunk is általában két szembefordított „U” profil közé tesznek átkötéseket. Az eddig ismert megoldások mindegyike az „U” profilok egymással szemben lévő oldalaihoz rögzítik az átkötéseket, ami terhelés esetén lehetővé teszi az „U” profil megnyílását, a tartó elgörbülését. A szabadalmunk szerinti megoldásnál az nem csak az„U” profil két szemben lévő rövid oldalához rögzítjük az átkötést, hanem egyben összekötjük a két rövid oldalt, ugyanazon átkötéssel. Ezzel a megoldással a rácsos tartó terhelhetőségét a többszörösére növelhetjük. A laborkísérletek szerinti töréspróbánál a törés dupla terhelésnél következett be, de akkor is a hegesztés szakadt el. Ez a nem megfelelő hegesztés minőséget jelzi. Megfelelő minőségű hegesztési varrat a szerkezet legerősebb pontja kell, hogy legyen. Mivel a jó hegesztő szakemberek zöme külföldön dolgozik, ezért döntöttünk a hegesztőrobot alkalmazása mellett.